Bene Szilvia, Pompás Mesés Nagykövet otthonosan mozog a mesék és a gyógynövények, illóolaj világában is. Köszönjük neki, hogy megosztja velünk mindazt a gondolati szálat, ami őt is vezeti ebben a témában. Sok-sok példával, meseajánlással tűzdelt cikk következik, amely olvasóink tudását gyarapíthatja.
A gyógynövények alkalmazása az ősemberrel egyidős, a természet gyógyító erőit használták fel szervezetük harmonikus működésének segítésére. Minden korban igyekeztek betegségeket gyógyítani gyógynövényekkel, tapasztalati úton szerzett tudásukat sokszor az állatoktól lesték el őseink. A legrégibb időkből találni leírásokat a növényi gyógyszerek elkészítésének formáiról. A népi kultúránknak is fontos részét képezte a növények ismerete, a gyógynövényekkel való gyógyítás.
A mesékben is épp úgy, mint a való életben a növények ősidők óta segítik az embert a mindennapi életükben, a gyógyulásukban, az egészséges életmód fenntartásában. Ennek eredetét meg is találhatjuk egy szép észak-amerikai indián történetben, Az orvosság eredete című mesében, melyben a növények szövetséget fogadnak arra, hogy segítséget nyújtanak az embereknek az állatok bosszúja ellen a betegségek kezeléséhez.
„A növények, amikor hírét vették az állatok elhatározásának, maguk is megbeszélésre gyűltek össze. A fák, a füvek és a bokrok szerették az emberiséget, és jóindulattal voltak irántuk. Nem akarták, hogy az állatok bosszúja sikerüljön, elhatározták hát, hogy ellenszegülnek terveiknek. Minden egyes fa, cserje, növény, egészen a füvekig, zuzmókig, mohákig, megfogadta, hogy gyógyírt ad az állatok által küldött betegségek valamelyikére. Így keletkezett az orvosság. Azóta is valahányszor a sámán nem tudja, hogyan enyhítsen a beteg kínján, valamelyik növény súgja meg neki a gyógyító növény nevét.”
Számos mesében találhatunk még példát erre a szövetségre. A mesékben gyakori, hogy levelekkel és forrasztófűvel életre keltik a holtakat (A kígyó három levele) vagy „élesztővizet” locsolnak a hősre, hogy hétszerte szebb és erősebb lehessen, mint azelőtt (Rózsa vitéz). Édesanyák varázserejű magocskájából olyan fák nőnek, amik majd segítik a lányuk útját (Hamupipőke) vagy a mester „különleges magokkal” ajándékozza meg a földművest, ami segíti őt a gyarapodásban (Varázsmagok). Van, hogy egy öreg vadásztól kapott rozmarintszál mutatja az irányt a királynak a megfelelő feleség kiválasztásához (A rozmarintszál) és az is előfordul, hogy gyökerekkel kapcsolódnak őseik erejéhez a fiatalok (A világ kezdete).
Más esetben a gyümölcsöké lesz a főszerep a mesékben. Csodálatos gyümölcsöket kell megtalálni a királykisasszonyok számára apjuknak, erre egy példa A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című magyar népmese. Varázslásban jártas öregasszony segíti az eltévedt és erőt vesztett hőst, hogy a „füvek” erejével gyógyítsa meg őt A pásztorfiú és a Nap leánya perui legendában. Olykor a növények illatának van jelentősége a mesékben, kakukkfű illatát érzi a Hold az anyja házában, amikor idegent bújtat előle (A kígyó vőlegény). Érzéki, finom és különleges illatokkal az Ezeregyéjszaka meséiben találkozhatunk.
„Végül a fűszerek, tömjének és illatszerek csarnokába értek, ahol az illatok árja a levegőt általjárja. Áloé és mosuszfelleg csapja meg, mint édes lehellet, ámbra, pézsma jó illata egész valóját áthatja, naddnak, rózsavíznek bája részegítően hullik rája, sáfrány meg tömjénféle finoman árad feléje” (Az Ezeregyéjszaka meséi/Ali Baba és a negyven rabló).
A virágok a szimbolikájukat tekintve erősen női jelleget hordoznak. Szép teremtéstörténet Az éjszaka szépe című fülöpszigeti mese, amelyben két fiatal ki nem bontakozható szerelme okán változott át a lány olyan virággá, amely csak éjszaka nyílik és illatozik. Itt említem meg a Hogyan teremtették az embert? című indonéz mesét is, amely csodaszép képekkel tárja elénk, hogy a Teremtő hogyan és miből teremtett „igazi szép asszonyt” a férfi mellé, és mitől lett „szebb, csábítóbb és kívánnivalóbb” mint bármi más a világon.
A mesékben láthatjuk, hogy a növények minden részével találkozhatunk, hol a levelekkel, gyökerekkel, virágokkal van dolgunk, hol pedig a magokkal vagy füvekkel, de olyan mesét is olvashatunk, amikor különféle fák kapják a főszerepet. A Khé gyümölcsfa című vietnámi népmesében egy óriási madár falja fel a fa gyümölcseit, amiért viszonzásul kincseket ajánl fel a fa gazdáinak, és tudni kell, hogy mit választunk, mértéktartók maradunk-e vagy elhatalmasodik rajtunk a kapzsiság. A halász meg a föld szépecímű albán mesében a ciprusfa, mint a gyász szimbóluma jelenik meg. A virágzó fa című indiai mesében pedig olyan különleges dolgok is történnek, hogy meditálás közben változik át egy fiatal lány fává, majd újra vissza leánnyá: „ Amint az idősebb lány a vizet a húga fejére öntötte, a lány ujjaiból ágak nőttek, a lábaiból gyökerek, a bőre kéreggé vált, a hajából lomb fakadt, és a zsenge, fiatal fa azonnal virágba borult. A nővére ámultan szedte a selymes szirmú, bódító illatú virágokat, míg két kosár tele nem lett velük. Akkor a fára öntötte a másik korsó vizet, és a húga ismét emberré változott.”
Kihasználva a mesék bőséges adományát lehetőségünk van mind a felnőttekkel, mind pedig a gyermekekkel való foglalkozásokon, hogy kreatívan kapcsolódjunk a mesékhez és a növényekhez. Mivel a Pompás Napok módszertana a hagyományos népi kultúrára helyezi a hangsúlyt, így a népi gyógyítást felidézve életmód terapeutaként és Pompás Nagykövetként is szívesen kapcsolódom a növényekhez Kreatív Selfness műhelyemben tartott mesés foglalkozásaimon.
A gyermekekkel való mesés munka során azokat a meséket, amiben az illatok hangsúlyosan jelen vannak, jól tudjuk használni. Számos mese idézhet fel bennünk és a hallgatóságban különféle illatokat a természetből. A hársfavirág édes, bódító illatát érezhetjük amikor a Hársvirág hercegnő meséjét olvassuk: „A kis királyleánynak rendes neve volt, de mindenki csak Hársvirágnak hívta, mert olyan gyöngéd volt, mint a hársfaillat és tiszta fehér, mint a hársvirág. Oly szelíd és bájos volt, hogy az emberek azt hitték, hogy az ereiben is hársfavér folyik.”
A levendula földes, gyógyító illata jelenhet meg számunkra A levendula című spanyol mesében: „Király fia, jövel drága, kinyílott a levendula csodaszép, bűvös virága” A gyöngyvirág friss, tavaszi illatát idézhetjük fel a Gyöngyvirág Palkó című mese kapcsán vagy a bodzavirág átható illatára emlékezhetünk A bodza anyóka című mesét olvasva, vagy hallgatva.
Amikor egy mesét a benne lévő növény szimbóluma miatt választok gyermekeknél a mesés foglalkozásokhoz, valósan is beépítem ezeket a növényeket a mesehallgatás utáni munkába. A nyári hónapokban frissen szedett levendulavirággal megtölthetünk kis illatzsákokat vagy levendula babát varrhatunk együtt a gyermekekkel, amivel nem utolsó sorban még a finommotorikai készségeiket is fejleszthetjük, és ráadásul az elkészült kis zsákokat, babákat magukkal vihetik emlékbe.
Előfordul, hogy foglalkozás elején különféle ízű házi készítésű szörpöket, lekvárokat kóstoltatok meg, hogy azután felismerve azokat megnevezzék őket a gyermekek. Közös séta során sok esetben együtt ismerjük fel és gyűjtjük be a felhasználni kívánt növényeket. A foglalkozások során növényi részekből készíthetnek királykisasszonyokat vagy királyfikat a meséből a résztvevők, de virágokból és más természeti tárgyakból kollázst is tudnak készíteni különböző témák szerint. A növényeket jobban ismerő foglalkozásvezetők, akik jártasak a növényi festés világában, ezt a csodálatos népi technikát is alkalmazhatják csoportfoglalkozásaikon a gyermekek nagy örömére.
Ezen kívül süthetünk a kis meseutazókkal együtt levendulás pogácsát vagy kekszet, rózsaszirommal vagy ehető virágszirmokkal ízesített süteményeket és mindeközben a természethez, természetes dolgokhoz is közelebb kerülve, magukról a felhasznált növényekről is sok információkat tudunk számukra átadni.
Amikor felnőttekkel dolgozom mesékkel, aromaterapeuta ismereteimet felhasználva főként illóolajokat használok a mesefoglalkozásokon. Az illóolajok igazán varázslatos módon tudják a természet rezgéseit közvetíteni számunkra. Bennük van a természet ereje, a négy elem ereje. Választhatunk levélből, virágból, magból, kéregből, gyökérből, gyantából, rügyből vagy gyümölcsből előállított illóolajat, szépen kihasználva a növényi rész jellegzetes rezgését, hatását és erejét, de akár egy jól komponált illatkeverékkel is gazdagíthatjuk a foglalkozás hangulatát. Már pusztán az illóolajok aromadiffúzorral való alkalmazásával olyan mesébe illő hangulatot tudunk teremteni a foglalkozásokhoz, ahol ellazult, nyitott és békés állapotban fogadhatjuk a hozzánk érkező érdeklődőket, illetve magukat a meséket. Szeretem erre a célra használni a narancs felvidító, örömteli illatát, az orvosi levendula nyugtató erejét, a mandarin vagy a citrom friss, ellazulást segítő aromáját. Az illóolajok a limbikus rendszeren keresztül a közérzet pozitív befolyásolása és általános működésszabályozó hatásuk miatt stresszoldók és nyugtatók tudnak lenni.
A női mesecsoportjaimon kiemelt jelentőséget kapnak a virágos illatok, mint az ylang-ylang, rózsa, neroli, jázmin és még sorolhatnám a sok finom, érzéki és nőiséget támogató illatot. Téli időszakokban jól kihasználhatók az illóolajok vírusölő és fertőtlenítő tulajdonságai is.
Jól illeszthetők ezen kívül az illatok a foglalkozások témájához, igazodhatunk a mesében szereplő növényhez is, de a foglalkozás során alkalmazott különféle rituálékhoz is választhatunk célirányosan illatokat. Útnak indíthatjuk a foglalkozás elején egy-egy jól megválasztott illattal a résztvevőket a mesei útjukon, egy-egy csepp babér és citrom illóolaj illatának a belélegzése például bátoríthatja és támogathatja a résztvevőket a mesei megpróbáltatásaik során.
Kreatív kézművességre is van lehetőség illóolajok felhasználásával, relaxáló fürdősókat, illatos üvegcséket vagy akár egy személyes támogató illatot is készíthetnek maguknak talizmánként a résztvevők útravalónak, amit majd magukkal vihetnek a foglalkozás után a növények erejével.
Az illóolajokkal való munka során természetesen bizonyos szempontokat be kell tartsunk, hogy biztonságos legyen a felhasználásuk. Óriási élményt és csodálatos kikapcsolódást nyújthat a mesék és illatok párosítása, de ismernünk kell a kompetencia határainkat, az illóolajok tulajdonságait és a felhasználás biztonságos módját is ahhoz, hogy nehogy allergiás tüneteket vagy nem kívánt mellékhatásokat váltsunk ki használatukkal. Fontos szempont, hogy gyógyítással csak képzett, vizsgával és engedéllyel rendelkező fitoterapeuta foglalkozhat.
Bene Szilvi – Kreatív Selfness
Pompás Mesés Nagykövet
életmódtanácsadó és terapeuta, fitoterapeuta, rehabilitációs és komplex művészeti terapeuta
