Méhes-Ménes Kriszti, Pompás Mesés Nagykövet írása.
Március 20 a Történet mesélés jeles napja! Erre az alkalomra a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák- Iskola utcai óvónői is különböző mesefeldolgozásokkal készültek csoportjaik számára ki a víz világnapját, ki pedig a Húsvéti ünnepet kiemelve a mesékben. Ezekről a mesefeldolgozásokról hoztam Nektek egy kis beszámolót.
Madárka nagycsoport
Mesefeldolgozás: Az aranypálca
A Víz világnapja alkalmából
Előzmény:
-Márc. 15. ünnep megtartása, beszélgetés a huszárokról, huszárpróbák
-Daltanulás: Széles a Duna…-magyar népdal. Játéka: „Duna átugrása”, az ugró gyermek nevének beleéneklése a dalba
-Papírhajó hajtogatásának tanítása
-Matematikai tartalom: űrmértékegységek megismerése, töltögetés-tapasztalatszerzés
Eszközök:
-„Meseláda”- mesehallgatási hagyomány része (ebből varázsoljuk ki a mesét, eszközöket)
-Különböző kék színű krepp papír csíkok (tenger hullámai),óvónők által hajtogatott nagyméretű papírhajók
Mesemondás közben interaktív lehetőségek:
-Hajózási jeleneteknél, a gyerekek imitálhatják a tenger hullámzását, a papír szalagokkal, ill. a hajók hánykolódását
-Varázsköpeny kiterítésénél, tó létrehozásánál, a már ismert” Kis kacsa fürdik…” kezdetű dalt énekelhetjük
Mesemondás után:
-A mese főbb elemeinek kiemelése a mesetérkép segítségével-beszélgetés
-Mesetérkép színezése a játékidőben
-Papírhajó hajtogatás, felhasználása a konstruáló játék során
Március 20 a Történet mesélés jeles napja! Erre az alkalomra a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák- Iskola utcai óvónői is különböző mesefeldolgozásokkal készültek csoportjaik számára ki a víz világnapját, ki pedig a Húsvéti ünnepet kiemelve a mesékben. Ezekről a mesefeldolgozásokról hoztam Nektek egy kis beszámolót.
Tulipán nagycsoport
Másképp ünnepelték ezt a jeles napot. Ők nem egy mesét és nem egy jeles naphoz kötötték a mesét, hanem a csoportba járó gyerekek érdeklődési köréhez kapcsolták a mesét.
A gyerekekkel körbeültünk, és mivel nagyon szeretnek mesélni: elkezdtük, de csak úgy fejből. Lehetet igaz, megtörtént, de lehetett kitalált mesécske is. A történetekben szereteplnie kellett valami módon egy csillagnak. Közben egy nagyon szép kiadványra bukkantam, csodajó történetekkel, ajánlom szeretettel.
Napocska ismétlő nagycsoport
Mi a Víz világnapja köré építettük a választott mesét és annak feldolgozását. A választott A víz tündére volt, amit komplexen dolgoztunk fel a gyerekekkel. A mesét több eszközzel (bábokkal, dallal, hangszerrel) is színesítettem, ami nagyon felkeltette az érdeklődésüket. A mese elmesélése után elővettük a mesekártyákat, amiket már a jól ismert módon alkalmaztunk. Mikrocsoportokba dolgozva ki kellett keresniük a kártyák közül a mese szereplőit, tárgyait, helyszíneit, amit aztán meg is kellett indokolniuk, hogy miért esett arra kártyára a választásuk, melyik részéhez, eseményéhez kapcsolódott az adott kártya.
Ezután egy izgalmas kísérlettel folytattuk a mese feldolgozását. Egy akvárium segítségével próbáltuk ki, hogy milyen a víz sodrása, milyen tehetetlen is a mesében szereplő fiú a víz sodrása miatt “is”. A gyerekek önmaguk lehetett a víz vagy a tündér, aki az örvényt vagy a mozgást okozza, a bábukkal pedig láthattuk hogyan mozog a fiú a vízben.
A foglalkozást egy tárgyalkotással zártuk. A gyerekek a saját vízi tündérüket készíthették el. Habár a mese címe arról árulkodik, hogy ez a lény kedves és jóságos, a felolvasás után a gyerekek mégis inkább “vízi banyákat” nevezték bábujukat.
Ezt jól ábrázolta a fakanalak arckifejezése. A tündér minden ruhadarabja a víz különönöző színeiben pompázott, ezzel ábrázolva milyen színes is lehet ez a csoda, amit mi víznek hívunk!
Zöld ág Középső csoport
MEGITATJÁK A FŰZFÁT ( Csengeri népmese interaktív feldolgozása.)
Tavaszi szél vizet áraszt…..készül a patakmeder…..
Készülnek a díszletek: a ” megtekert ” vízfolyás, fűzágak amelyek egy arasznyira vannak , hogy a vízbe nem érnek….
Vágok , vágok fát , de micsoda fát…..dalosjátékkal eljutunk ahhoz , a fűzfa beledől a patakba….
No de megvagyunk mindannyian, nem sodort el a víz senkit sem ? Kérdi a bíró…..Számol….számol , de ketten hiányoznak…… Nincs ez rendjén mit is csináljunk? Gyúrjunk sarat és tapasszuk a meder oldalába….
Víz víz víz , tiszta patakvíz, egy kanállal , két kanállal, jut majd egy kis csuporkával.
És megy a sárdagasztás….. Dagasztás után tapasztás a patak oldalába….
A mese szerint nyomjuk az orrunkat a sárba. A nyoma ott marad, s csak meg kell számolunk a végén a nyomatokat, s kiderül megvagyunk e mindannyian!!!!
Hurrá mindannyian megvagyunk, nem vitt el senkit a víz!!!! Sem a bíró sem a legény nem marad szégyenben a falu előtt!!!!
Konklúzió: a mesét 3 nap alatt dolgoztuk fel.A legfontosabb képességek amelyeket fejlesztett a feldolgozás: Alaklátás formaállandóság, Ok-okozati összefüggések, Ítélőképesség , Testséma/test és tárgy viszonyának gyakorlása, Matematika, számosság, Szem-kéz, szem -láb koordináció, Téri látásmód, Verbális fejl- gondolkodási szint fejl. Belső képi világuk alakítása Környezettudatos nevelésre szoktatás. A VÍZ AZ ÉLET VOLT RÉGEN IS ÉS MA MÉG NAGYOBB KINCS!!!!
Átmenet a víz napja programból a húsvéti ünnepkórbe.A fűzes patak friss vizében húsvét i mosdás: Friss legyél , keléses ne légy……
A mese feldolgozás alatti munkálkodások során lejegyzett mondóka kitalációk a vízről. Víz, víz, víz, sok apró sok víz. Csepp ., csepp , csepp, Ess, ess, ess. Ezt itt leragasztom sarazom, És jó lesz a patakparton!
Nefelejcs középső csoport
Felhasznált eszközök: mesetarisznya, csörgő furulya, kinyomtatott képek és a mesekártya.
A mese után először ki kellett válogatni a mesekártyákból a szereplőket, amelyek a mesében szerepeltek majd sorba kellett rendezni a mese története szerint, ezután még pár kártyát odatenni a történethez amelyek még lehetnének a történetben pl:kutya, erdő, furulya, tarisznya
Ezután meg megkértem őket, hogy a képek alapján meséljek el a történetet! Ez kicsit nehéznek bizonyult, most próbáltam ki ezt először velük! A mese végére az a juhász aj jól van dolga éneket szerettem volna énekelni, de kihagytam véletlenül! Legközelebb ha mesét mondok két kisebb csoportban fogom elmesélni mert úgy jobban tudnak figyelni.
Piros alma kiscsoport
Mese: A nyúl és a sün
Előzmények: nyuszi ragasztása, répa készítése krepppapírból, nyuszis énekes játékok, mondókák mondókák . A mesében a répa földön versenyeztek, amit előtte a nyuszi ültetett, gondozott ( miért kell locsolni). Jártunk erdőn, mezőn( modókáztunk, énekeltünk). A virágos-, és kék kendőről kitalálták mi lehet( mező, folyó, tó,.. ) . Tapintással( szörme, tüskés termény) állapították meg melyik szereplőre jellemző. Vizet csorgattunk( hallás) . Répát fogyasztottunk(ízlelés), répa krémet készítünk .




















0 hozzászólás