Méhes-Ménes Kriszti, Pompás Mesés Nagykövet írása.

Március 20 a Történet mesélés jeles napja! Erre az alkalomra a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák- Iskola utcai óvónői is különböző mesefeldolgozásokkal készültek csoportjaik számára ki a víz világnapját, ki pedig a Húsvéti ünnepet kiemelve a mesékben. Ezekről a mesefeldolgozásokról hoztam Nektek egy kis beszámolót.

Madárka nagycsoport

Mesefeldolgozás: Az aranypálca

A Víz világnapja alkalmából

Előzmény:

-Márc. 15. ünnep megtartása, beszélgetés a huszárokról, huszárpróbák

-Daltanulás: Széles a Duna…-magyar népdal. Játéka: „Duna átugrása”, az ugró gyermek nevének beleéneklése a dalba

-Papírhajó hajtogatásának tanítása

-Matematikai tartalom: űrmértékegységek megismerése, töltögetés-tapasztalatszerzés

Eszközök:

-„Meseláda”- mesehallgatási hagyomány része (ebből varázsoljuk ki a mesét, eszközöket)

-Különböző kék színű krepp papír csíkok (tenger hullámai),óvónők által hajtogatott nagyméretű papírhajók

Mesemondás közben interaktív lehetőségek:

-Hajózási jeleneteknél, a gyerekek imitálhatják a tenger hullámzását, a papír szalagokkal, ill. a hajók hánykolódását

-Varázsköpeny kiterítésénél, tó létrehozásánál, a már ismert” Kis kacsa fürdik…” kezdetű dalt énekelhetjük

Mesemondás után:

-A mese főbb elemeinek kiemelése a mesetérkép segítségével-beszélgetés

-Mesetérkép színezése a játékidőben

-Papírhajó hajtogatás, felhasználása a konstruáló játék során

Március 20 a Történet mesélés jeles napja! Erre az alkalomra a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák- Iskola utcai óvónői is különböző mesefeldolgozásokkal készültek csoportjaik számára ki a víz világnapját, ki pedig a Húsvéti ünnepet kiemelve a mesékben. Ezekről a mesefeldolgozásokról hoztam Nektek egy kis beszámolót.

Tulipán nagycsoport

Másképp ünnepelték ezt a jeles napot. Ők nem egy mesét és nem egy jeles naphoz kötötték a mesét, hanem a csoportba járó gyerekek érdeklődési köréhez kapcsolták a mesét.

A gyerekekkel körbeültünk, és mivel nagyon szeretnek mesélni: elkezdtük, de csak úgy fejből. Lehetet igaz, megtörtént, de lehetett kitalált mesécske is. A történetekben szereteplnie kellett valami módon egy csillagnak. Közben egy nagyon szép kiadványra bukkantam, csodajó történetekkel, ajánlom szeretettel.

Napocska ismétlő nagycsoport

Mi a Víz világnapja köré építettük a választott mesét és annak feldolgozását. A választott A víz tündére volt, amit komplexen dolgoztunk fel a gyerekekkel. A mesét több eszközzel (bábokkal, dallal, hangszerrel) is színesítettem, ami nagyon felkeltette az érdeklődésüket. A mese elmesélése után elővettük a mesekártyákat, amiket már a jól ismert módon alkalmaztunk. Mikrocsoportokba dolgozva ki kellett keresniük a kártyák közül a mese szereplőit, tárgyait, helyszíneit, amit aztán meg is kellett indokolniuk, hogy miért esett arra kártyára a választásuk, melyik részéhez, eseményéhez kapcsolódott az adott kártya.

Ezután egy izgalmas kísérlettel folytattuk a mese feldolgozását. Egy akvárium segítségével próbáltuk ki, hogy milyen a víz sodrása, milyen tehetetlen is a mesében szereplő fiú a víz sodrása miatt “is”. A gyerekek önmaguk lehetett a víz vagy a tündér, aki az örvényt vagy a mozgást okozza, a bábukkal pedig láthattuk hogyan mozog a fiú a vízben.

A foglalkozást egy tárgyalkotással zártuk. A gyerekek a saját vízi tündérüket készíthették el. Habár a mese címe arról árulkodik, hogy ez a lény kedves és jóságos, a felolvasás után a gyerekek mégis inkább “vízi banyákat” nevezték bábujukat.

Ezt jól ábrázolta a fakanalak arckifejezése. A tündér minden ruhadarabja a víz különönöző színeiben pompázott, ezzel ábrázolva milyen színes is lehet ez a csoda, amit mi víznek hívunk!

Zöld ág Középső csoport

MEGITATJÁK A FŰZFÁT ( Csengeri népmese interaktív feldolgozása.)

Tavaszi szél vizet áraszt…..készül a patakmeder…..

Készülnek a díszletek: a ” megtekert ” vízfolyás, fűzágak amelyek egy arasznyira vannak , hogy a vízbe nem érnek….

Vágok , vágok fát , de micsoda fát…..dalosjátékkal eljutunk ahhoz , a fűzfa beledől a patakba….

No de megvagyunk mindannyian, nem sodort el a víz senkit sem ? Kérdi a bíró…..Számol….számol , de ketten hiányoznak…… Nincs ez rendjén mit is csináljunk? Gyúrjunk sarat és tapasszuk a meder oldalába….

Víz víz víz , tiszta patakvíz, egy kanállal , két kanállal, jut majd egy kis csuporkával.

És megy a sárdagasztás….. Dagasztás után tapasztás a patak oldalába….

A mese szerint nyomjuk az orrunkat a sárba. A nyoma ott marad, s csak meg kell számolunk a végén a nyomatokat, s kiderül megvagyunk e mindannyian!!!!

Hurrá mindannyian megvagyunk, nem vitt el senkit a víz!!!! Sem a bíró sem a legény nem marad szégyenben a falu előtt!!!!

Konklúzió: a mesét 3 nap alatt dolgoztuk fel.A legfontosabb képességek amelyeket fejlesztett a feldolgozás: Alaklátás formaállandóság, Ok-okozati összefüggések, Ítélőképesség , Testséma/test és tárgy viszonyának gyakorlása, Matematika, számosság, Szem-kéz, szem -láb koordináció, Téri látásmód, Verbális fejl- gondolkodási szint fejl. Belső képi világuk alakítása Környezettudatos nevelésre szoktatás. A VÍZ AZ ÉLET VOLT RÉGEN IS ÉS MA MÉG NAGYOBB KINCS!!!!

Átmenet a víz napja programból a húsvéti ünnepkórbe.A fűzes patak friss vizében húsvét i mosdás: Friss legyél , keléses ne légy……

A mese feldolgozás alatti munkálkodások során lejegyzett mondóka kitalációk a vízről. Víz, víz, víz, sok apró sok víz. Csepp ., csepp , csepp, Ess, ess, ess. Ezt itt leragasztom sarazom, És jó lesz a patakparton!

Nefelejcs középső csoport

Felhasznált eszközök: mesetarisznya, csörgő furulya, kinyomtatott képek  és a mesekártya.

A mese után először ki kellett válogatni  a mesekártyákból a szereplőket, amelyek a mesében szerepeltek majd  sorba kellett rendezni a mese története szerint, ezután még pár kártyát odatenni a történethez amelyek még lehetnének a történetben pl:kutya, erdő, furulya, tarisznya

Ezután meg megkértem őket, hogy a képek alapján meséljek el a történetet! Ez kicsit nehéznek bizonyult, most próbáltam ki ezt először velük! A mese végére az a juhász aj jól van dolga éneket szerettem volna énekelni, de kihagytam véletlenül! Legközelebb ha mesét mondok két kisebb csoportban fogom elmesélni mert úgy jobban tudnak figyelni.

Piros alma kiscsoport

Mese: A nyúl és a sün

Előzmények: nyuszi ragasztása, répa készítése krepppapírból, nyuszis énekes játékok, mondókák mondókák . A mesében a répa földön versenyeztek, amit előtte a nyuszi ültetett, gondozott ( miért kell locsolni). Jártunk erdőn, mezőn( modókáztunk, énekeltünk). A virágos-, és kék kendőről kitalálták mi lehet( mező, folyó, tó,.. ) . Tapintással( szörme, tüskés termény) állapították meg melyik szereplőre jellemző. Vizet csorgattunk( hallás) . Répát fogyasztottunk(ízlelés), répa krémet készítünk .