Bene Szilvia, Pompás Mesés Nagykövet otthonosan mozog a mesék és a gyógynövények, illóolaj világában is. Most kiemelten a FA szimbólumát járja körül. 

A fákkal kapcsolatban nagyon gazdag szimbólumrendszerrel találjuk szembe magunkat, de elsőnek talán az élet fája juthat eszünkbe. Az életfa számos régi kultúrában megtalálható, jelen van a mondák és mítoszok világában is. A skandináv pogányoktól, az ókori görög, inka, maja és ókori egyiptomi kultúrán át a keresztény kultúráig (tudás fája) és hagyományokig mindenütt megtalálható. A skandináv mitológiában a Kozmikus Kőrisfa a Föld közepén áll és gyökereire tekeredik a Világkígyó.[1] Buddha Banyanfa alatt világosodott meg, amely az örök élet szimbóluma. A Szent fa a maja kozmosz három szintjének a központi tengelye volt, melynek gyökere-alvilágig, koronája égig ért, zöld színe volt.[2]

Az életfa szent szimbólum, amely a halhatatlanságot, születést, halált és újjászületést szimbolizálja, a termékenységet azaz az élet körforgását. Az életet képviseli, amelyben benne van a gyökerekkel való kapcsolódás épp úgy, mint az egyéni növekedés és fejlődés az életben.

[3]

A magyar népi hagyományunkban is megjelenik a fa szimbóluma. Régi szokásként az újszülött érkezésekor fát ültettek őseink és májusfát állítottak a tavasz érkezésének, az élet megújulásának és természet ébredésének ünneplésekor is. A „hajnalfát” virágokkal és szalagokkal díszítve titokban állították fel május első napjára virradóan a legények az eladósorban lévő lányoknak. A fa motívumát megláthatjuk még több népszokásunkban mint a barkaszentelés vagy a zöldágjárás, de a téli ünnepkörben is jelen van a karácsonyi életfa vagy termőág állításban, mely a karácsonyfa elődjének tekinthető.

Az életfa a magyar nép szakrális jelképe, amelyben az isteni rendező erő fejeződik ki. Kivételes benne, hogy ábrázolásaiban rajta található a Nap a Hold és a csillagok.[4]

[5]

A művészetekben szintén találkozhatunk hasonlóan misztikus fákkal, gondoljunk csak Csontváry magányos cédrusára vagy Klimt életfájára. A művészetterápiás módszerekben sokszor megjelenik a fa  mint a személyiségünk szimbóluma. Mivel a fa analógiába állítható az emberrel és fejlődésével (egyenesen áll, mint az ember, növekszik, fejlődik, majd meghal), így pszichológiai megközelítésben többféle Fa teszttel találkozhatunk, amik mind a diagnosztikát mind pedig a terápiát segíthetik. Használhatók a személyiség feltérképezésére valamint a személy állapotának felmérésére, ugyanakkor egy terápiás folyamatban a terápiás folyamat nyomon követésére is alkalmas lehet. [6]  A Koch – Fa teszt az egyik ismert változat.

Az illóolajok között is sok szentnek nevezett fát találhatunk, melyek kérgének, gyantájának, gyökerének spirituális hatást tulajdonítanak mind a mai napig. Ilyen többek között a Palo Santo, amit „Szent fának” is neveznek, és ami a fa halála után csak 4-10 évvel később ad gyantát, s így a halál és újjászületés misztikumát is hordozza. A Ciprus Plútó szent fájaként ismert a mitológiában[7], ha a gallyát a bejárathoz állították az  a gyászt jelentette. Ez a szimbolika megjelenik a már előző cikkben is bemutatott A halász és a föld szépe[8] című mesében. A ciprus olaja pedig gyász esetén segít, a szív támogatója lehet, ezen kívül jól használható az átalakulással, változással járó folyamatokban is[9]. Az Atlasz cédrus kiegyensúlyozó, nyugtató, földhöz kötő hatása segít szilárdan állni a földön, reményvesztett helyzetekben támogat bennünket, hogy megőrizzük a reményt, a „belső fényünket”[10]. A Maya- Mayi, a hét nővér[11] című mesében szereplő két lány nem nyúlhat fenyőfakéreghez, de amikor mégis megteszik ezt, a fák felemelkednek és magukkal viszik a lányokat az égbe, ahol még most is láthatók a mese szerint.

A Tömjén[12] és Mirha illóolajokat ősidők óta szent növényekként tisztelik a különböző vallásokban, melyeket spirituális célokra használnak. A mirha illóolajának spirituális hatása, hogy békét teremt, segíti az együttérzést, elfogadást. A tömjén pedig az érzelmi stabilitás, önvizsgálat előidézésében lehet segítségünkre.[13]

[14]

Valeri ann Worwood  The fragrant mind című aromaterápiás könyvében az illóolajokat személyiségtípusokba sorolja. Megjelöli az egyes típusok törekvését, leírja az adott csoport jellemzőit. Ezek között megtalálhatjuk a Fa típust is. Úgy véli, hogy ebbe a típusba tartozók független, bátor és egyenes emberek, akik tudják mit akarnak és erre törekednek is. Etikusak, megbízhatók, bölcsek, ezért gyakran kérnek tőlük segítséget mások.

A mesékben is találkozhatunk az élet fájával az égig érő fák képében megjelenve. Boldizsár Ildikó A hogyan segítsek én terajtad című könyvében az életfát transzcendens segítőként határozza meg, amely egy szakrális hely, a szakrális térrel és idővel való kapcsolódást segítheti. Antalfai Márta pedig egyik írásában Az égig érő fa című meséhez kapcsolódva úgy fogalmaz, hogy „A mesehősök bolyongásaik és küzdelmeik során bejárják az égi és földi, valamint a földalatti-tengermélyi világot. Különleges utazásaik alatt saját személyiségük rejtelmeivel és adottságaival ismerkednek.”[15]  A mese egyik változatát Berze Nagy János gyűjtéséből itt olvashatjátok.

Most nézzünk bele néhány igazán izgalmas mesébe, ahol különleges fákat találhatunk. Olyan fákat amelyek szépek, hatalmasak, az égig érnek. Amelyekben a fa egészsége megmutatja a király egészségét, élethelyzetét. Olyanokat is találhatunk amikben fákon keresztül az ősök segítséget tudnak nyújtani az utódoknak. Fák, melyek néha csoda gyümölcseikkel segítik a hőst vagy éppen megjelenhetnek a hős egyik alakjaként, megnyilvánulásaként is.  

A  csodafa[16] című gudzsaráti népmesében Rámdzsí, Ratandzsí, Mandzsí és Mánékdzsí a négy barát elindul szerencsét próbálni és útközben egy  mangófát találnak, amiről kiderül, hogy egy csodafa: „Jól kifáradtak útközben, így hát leheveredtek egy fa árnyékában. Mangófa volt, de nem akármilyen: csodafa!” A fa gyümölcseit megéve különleges képességeket kapnak, de egyben barátságuk ezzel próbára is lesz téve, majd a végén mindenki megkapja megérdemelt büntetését vagy jutalmát.

Az égig érő cseresznyefa[17] szlovák mesében a cseresznyefa gyümölcséből kell valakinek szakítania, ahhoz, hogy a király meggyógyuljon: ” Volt egyszer egy király, akinek az udvarán a palotája előtt egy cseresznyefa állt. Olyan magasra nőtt ez a cseresznyefa, hogy az égig ért. Igen ám, de ez a király beteg volt. Az udvari jósok és doktorok megmondták neki, hogy csak akkor gyógyul meg, ha eszik a cseresznyefa gyümölcséből.”

A csodálatos fa[18] erdélyi-szász népmesében egy pásztorfiú egy hatalmas, szép fát lát meg a mezőn, amelyre felmászva egy rézerdőbe érve egy még magasabb fát talált, melynek tövében folyékony réz csobogott: „Nem tudom, vajon az a pásztorfiú, aki egy nap juhait legeltetve meglátott a mezőn egy fát, éppen annak a szegényembernek a fia volt-e, akit Urunk Jézus Krisztus és Szent Péter megáldottak, a fa azonban olyan szép és olyan hatalmas volt, hogy hosszú ideig ámultan állt előtte, és tekintetét nem tudta levenni róla. Kedve kerekedett, hogy odamenjen, és felhágjon rá, ami nem is volt számára nehéz feladat, mert a fa ágai úgy állottak kétoldalt, mint a létrafokok. Levetette hát a cipőjét, és kilenc napig egyvégtében egyre csak felfelé mászott….S lám, egyszer csak tágas rétre ért, ahol sok rézpalota állt, és a paloták mögött egy hatalmas, színtiszta rézerdő terült el, az erdő legmagasabb fáján pedig egy rézkakas ült. A fa tövében forrás fakadt, s abból folyékony réz csobogott szakadatlanul. Ennek a forrásnak a csobogása volt az egyetlen hang az erdőben, különben mindent halotti némaság borított, nem járt ott senki, nem rezdült, nem mozdult semmi sem.”

A réz az egészség és örök élet szimbóluma. A hangról pedig nekem az ötödik elem, az ÉTER elem( űr, tér) jut eszembe. Az ősi magyar világképünkben, őseink hitében és gyógyításában az öt elem tisztelete megjelent. A tűz, víz, levegő és föld elem mellett az ötödik elem az „életfa” volt, ami a testi és szellemi világok közötti átjárót jelképezte. A hangtálak, csörgők, dobok hangja mind az ellazulást segítették, a belső világ felé fordulást, meditatív állapotba való kerülést támogatták. [19] Ha már az alternatív gyógyászathoz kanyarodtam, említést teszek a kínai öt elem között található Fa elemről is, amely a természetben a tavasz életre keltésében és a növekedésben mutatkozik meg. Felügyelve a test ritmusit és ciklusait szabályozza a fejlődési igényünket és az alkalmazkodást. A Fa elem fő szerve a máj, ami a Qi szabad áramlását biztosítja számunkra.[20]

A csodálatos fa[21] fülöp-szigeti mesében is megtalálható az a motívum, hogy a király és a fája között „mágikus”[22] kapcsolat van. Ha a fa egészséges a király is az, ha beteg a fa, akkor pedig a király is beteg lesz: „Volt a királynak a palota kertjében egy kedves fája. De nem akármilyen fa volt ám az! Volt azon a fán valami különös, megmagyarázhatatlan. Ugyanis a fa állapotától függően alakultak a király dolgai. Például ha tömve volt virággal, a király egészséges volt, mint a makk. Ha a fa fonnyadozott, a királyt ágynak döntötte a betegség. Ezért hát a király meghagyta a kertészének, hogy különös gonddal, lelkiismeretesen ápolja a fát”.

A  gyöngyöt termő fa[23]című indiai mesében a király álmában találkozik egy különlegesen szép fával. „Hogy merészelsz felkelteni a legszebb álmomból?! Soha ilyen szépet nem láttam még életemben! Egy fáról álmodtam, aminek ezüstből volt a törzse, aranyból az ágai, smaragdból minden levele, és gyöngyöket terem. Már épp megtudtam volna, hol található ez a csodálatos fa, amikor felébresztettél! Parancsolom, hogy szerezd meg nekem a fát, ha a föld alól is, különben vége az életednek!”

Ha a jungi gondolkodást követem a mesével való munkában és a szimbólumokat figyelembe véve ránézek erre a mesei képre, amelyben a király álmában egy olyan fa után vágyakozik, amelynek ezüst a törzse, arany ágai és smaragd levelei vannak, valamint gyöngyöket terem, akkor szép analógiát fedezhetek fel az ember kiteljesedett személyiségével kapcsolatban, amelyről „álmodhatott” a király a mesében. Az ezüst női minőség, az intuíció és érzelmek világa, az arany a bölcsesség, tudás és önértékelés területe, a smaragd az örök forrás és hallhatatlanság[24] a gyöngy pedig a személyiség teljességének, a kiteljesedésnek, a Selbst-nek a szimbóluma [25]is lehet ebben a megközelítésben.

Az aranycipellő[26] című ukrán népmesében a mese elején az édesanya egy csodás magocskát ad halála előtt a lányának, amelyből egy fűzfa lesz, majd később a lány kérésére szolgálólányok jönnek elő a fűzfából, hogy teljesítsék a lány kéréseit és segítsenek neki nehéz helyzetében: „Alig, cseperedett fel a kislány, meghalt az édesanyja. Halála előtt magához hívatta leányát, és ezt súgta a fülébe: – Itt van ez a magocska, neked adom, de senkinek se áruld el, hogy ez a magocska nálad van. Ha bajba kerülsz, ültesd el a földbe, fűzfa nő majd belőle, s ha valamire szükséged lesz, menj a fűzfához, és csak ennyit mondj neki: Fűzfa, nyílj meg, Hannocska szólít!”  

Egyik kedvenc gyönyörű meseképem egy fáról  A tojásból termett lány[27] című mesében található, amikor a lány többszöri alakváltozás alkalmával egy gyémánt körtefává alakul át. „Hát, csodák csodája történt másnap reggelre! Amikor felkel az inas, látja, hogy olyan nagy gyémánt körtefa van az ereszcsorgásban, hogy a tetejét nem lehet látni. Gyönyörű gyémánt körték függnek raj­ta, és minden levélre ez van írva: Aki ezt megszagolja, megfiatalodik, aki ebből a körtéből eszik, bármilyen beteg is, meggyógyul.”

Zárásképpen Boldizsár Ildikó Mesék boldog öregekről[28] című könyvében megtalálható csodaszép mitológiai történetet említeném még meg egy idős házaspárról, Baukisz anyóról és Philémon apóról, akik az istenek jutalmául együtt távozhattak el az életből, méghozzá úgy, hogy közben  a feleség hársfává az öregember pedig tölgyfává változott át:”S mikor már leteltek a számukra kiszabott évek, történt, hogy a szent lépcsők előtt álltak éppen a templomi szolgálatot végezve. Egyszerre csak leveleket vettek észre egymáson, mindkettőjük arca fölött lomb nőtt, s már alig volt rá idejük, hogy elköszönjenek egymástól. – Isten veled, én hitvesem – mondták éppen egyszerre , s akkor már sűrű lomb takarta el az ajkukat is. Baukisz hársfává, Philémon tölgyfává változott. Egymás mellett álltak, s jámbor kezek gyakran aggattak ágaikra koszorút”

[29]

Láthatjuk tehát, hogy a fa szimbolikája a mesékben is igen gazdag, de különleges és misztikus tulajdonságai mutatkoznak meg a fáknak az illóolajok világában is. Sok esetben az önmagunkra figyelés, belső útkeresés, kiteljesedés és isteni minőségünkhöz való kapcsolódásunkat segíthetik mind a mesék bölcsességei mind pedig az illóolajok erejében rejlő fák üzenetei és rezgései.

Végezetül azoknak, akik szeretik az illatokat álljon itt egy egyszerű recept az önmagunkhoz való kapcsolódáshoz, elmélyüléshez.

Befelé fordulás, elmélkedés, lelki béke keverék diffúzorba:  mirha 5 csepp – édesnarancs[30] 5 csepp (ellenjavallat: terhesség, gyermekek)[31]

Bene Szilvi – Kreatív Selfness

Pompás Mesés Nagykövet, életmódtanácsadó és terapeuta, fitoterapeuta, rehabilitációs és komplex művészeti terapeuta, meseterapeuta

[1] https://www.scribd.com/document/535505543/fuben-faban-muveszet-1szmelleklet

[2] Szent Szimbólumok, Népek, vallások, misztériumok, Corvina 2018

[3] Kép: Halasi csipke/Életfa

[4] https://kurultaj.hu/2017/01/eletfa-a-szakralis-csoda-jelkeprendszere/

[5] Kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/Cskt-maganyos_cedrus_%281907%29.jpg

[6] Süle Ferenc A fa rajz teszt

[7] Aroma Botanica Aroma 101jegyzet

[8] A csodálatos fa/Fülüp-szigeti mesék

[9] Gabriel Mojay Aromatherapy for healing the spirit

[10] Dr. Malte Hozzel Írások a holisztikus aromaterápiáról

[11] Maya Majy a hét nővér/ ausztrál legendák

[12] https://beneszilvi.hu/termek/bio-tomjen-illoolaj/

[13] Valerie Ann Worwood Aromatherapy for the soul

[14] Kép: Shutterstock fotó

[15] Antalfai Márta A mese és a mesemondás lélektana nemcsak 18-év  alattiaknak

[16] Kiss Csaba Szép indiai mesék

[17] A harmatban fogant hajadon/szlovák fantasztikus mesék

[18] A csodálatos fa/ Erdélyi-szász népmesék

[19] Tamasi József Természetgyógyászat jegyzet

[20] Gabriel Mojay/ Aromatherapy for healing the spirit

[21] A csodálatos fa/ Fülöp-szigeti mesék

[22] Boldizsár Ildikó Hogyan segítsek én terajtad?215.o

[23] https://www.noklapja.hu/hetilap/2020/05/06/indiai-mese-a-gyongyot-termo-fa/

[24] Szimbolumtar PDF (diak.omniverzum.hu)

[25] jung C. G.  Az ember és szimbólumai

[26] Az aranycipellő/ ukrán népmesék

[27] https://pompasnapok.blog.hu/2019/03/03/a_tojasbol_teremtett_leany

[28] Boldizsár Ildikó Mesék boldog öregekről /Philémon és Baukisz, 285.o.

[29] Janus Genelli Philemon és Baukisz átalakulása/olajfestmény

[30] https://beneszilvi.hu/termek/bio-edesnarancs-illoolaj/

[31] Dr. Rácz Gábor Dr. Rácz Kotilla Erzsébet Aromaterápia mindenkinek